125 éves a fővárosi hivatásos tűzoltóság központi laktanyája

2020. november 17.

1895. november 17-én vehette birtokba az akkor már 25 éve működő fővárosi tűzoltóság Kun utcában épült új laktanyáját.

A gróf Széchenyi Ödön által 1870-ben szervezett hivatásos tűzoltóság első tűzőrségét 12 fővel, az önkéntesekkel közösen az Eskü (ma Március 15.) téren, a belvárosi plébánia épületében bérelt, átalakított bolthelységekben helyezték el.

Az istállót az épület pincéjében alakították ki, amit a Duna magasabb vízálláskor rendszerint elöntött. A szereket az utcán tárolták és itt tartották karban felszereléseiket is.

Ezt az elhelyezést a főváros ideiglenesnek szánta, amíg egy nagy alapterületű, központi fekvésű laktanya fel nem épül. Ez az átmeneti állapot azonban jócskán elhúzódott.

889520
1870-től több kerületben is létrejöttek hivatásos tűzőrségek, amelyeket többnyire rossz körülmények között tudtak csak elhelyezni

A laktanyaépítést végül két körülmény gyorsította fel. Egyrészt a főváros új hídjának, az Erzsébet hídnak a nyomvonala miatt a belvárosi plébánia épületét le kellett bontani. Másrészt a korabeli legnagyobb budapesti színház, az 1875-ben épült Népszínház tűzbiztonságát sürgősen javítani kellett, többek között a tűzoltóságnak a közelébe történő telepítésével.

Az első terveket a Népszínház mögötti, József körúti telekcsoportra dolgozták ki, nagyobb költségvetéssel, végül azonban módosították a tervezetet, és anyagi okok miatt a központi laktanyát a tűzoltóság tulajdonában lévő, ekkor még városközponton kívülinek számító Kun utcai gyakorlótéren, az eredetileg tervezett összeg feléből (218.000 forint) építették fel.

Közben az Erzsébet híd építési munkái miatt a tűzoltóknak a plébánián bérelt őrtanyájukat még az új épület átadása előtt el kellett hagyni. 1895 tavaszán a Stahly utcai tűzőrségen emelt ideiglenes faépületbe költöztek, majd ez év őszén az ünnepélyes átadás után kerültek végleges helyükre.

889526
A központi laktanya Újvásár térre néző saroktornya

Az átadási ünnepségre a belügyminisztérium, a térparancsnokság, a székesfővárosi törvényhatóság vezetői, a főváros közgyűlésének tagjai, a rendőrség és a mentők parancsnokai, a VIII. kerület elöljárói és a Ganz-gyári tűzoltók képviselői kaptak meghívást. A fővárosi tűzoltók teljes, 200 fős létszámú csapata közreműködött az ünnepség lebonyolításában. Az udvaron egybegyűlt több száz fős vendégsereg előtt Szczerbovszky Szaniszló főparancsnok jelentést tett Kammermayer Károly főpolgármesternek, aki ezután a főváros tűzoltóságát, vezetőit méltatta és átadta rendeltetésének a laktanyát.

A főparancsnok válaszbeszédében megköszönte a méltatást, az előkelő vendégek megjelenését és ígéretet tett arra, hogy az új laktanyában a régi rend, a fegyelem, és az odaadó kötelességérzet fog uralkodni, és ezután is polgártársaik vagyonát, életét saját életük kockáztatásával is megvédik.

A beszédek után a vendégek megtekintették az épület helyiségeit és a legénység munkáját. Ezek után tűzoltó bemutató következett. A régi, elavult, szervezetlen, a hivatásos testület megalakulása előtti időkre jellemző beavatkozást a Ganz-gyári önkéntesek elevenítették fel. A fejlődést illusztrálva a hivatásosok pedig korszerű felszereléseikkel tartották meg bemutatójukat. Az ünnepség végén a főparancsnok jutalmakat adott át, és a legénység minden tagja 2 forint pótlékban részesült.

889524
A Dologház utcai homlokzat a szertárkapukkal

Az új laktanya a Kun utca és a Dologház utca által határolt telekre épült, keretes beépítéssel, nagy méretű udvarral. 

A laktanya kialakítása, klinkertéglás burkolata, egyszerű homlokzati díszítettsége a főváros korabeli középszintű állami középületeinek megjelenéséhez illeszkedik. Az épület külső megjelenése, homlokzati építészeti részletei egy nagyon leegyszerűsített neogótikus stílust tükröznek, amelynek legdíszesebb, legreprezentatívabb eleme a bejárat feletti kupolatorony. Érdekes hasonlóság figyelhető meg az Országház és a laktanya kupolái, illetve az azt záró tornyok kialakításában.

A laktanya tömegformálása a feladatainak – reprezentáció, hivatali szolgálat, laktanya és gyakorlóterület – megfelelően készült. Az Újvásár tér felé néző emeletes részein a hivatali helységek, irodák és tantermek, a tiszti lakások, a legénységi hálók, a Dologház utca felőli részen a földszintes, 7 szerállásos szertár, az udvarban az istállók, a raktárak és a négyszintes mászóház helyezkedtek el. A pincében alakították ki a konyhát, az élelmiszer-raktárat, a tömlőmosó- és szárítóhelységeket.

889517
Gyakorlat a laktanya udvarán

A laktanya évekig jelentősebb átalakítás nélkül kiszolgálta az igényeket. A tűzoltószerek fejlesztése, a modernizáció azonban feleslegessé tette a lóvontatású fecskendőket, a gőzfecskendőt, így a lovak istállói és a szénapadlások helyett a gépjárművek műhelyeiről és az üzemanyag tárolásáról kellett gondoskodni. Ezek a kisebb átalakítások az épület külső megjelenésén nem változtattak.

Az első, az épület tömegében is megjelenő bővítésre 1922-ben került sor. A tervek ugyan már 1911-ben elkészültek, de az I. világháború és az azt követő gazdasági válság miatt a kivitelezés költségeinek nem volt fedezete. A tervek szerint a földszintes szertár fölé egy emeletet építettek a megközelítésére szolgáló lépcsőházzal együtt. Ez az udvari belső toronyszerű építmény a Szaniszló-torony nevet kapta, a laktanyát „építtető” főparancsnok Szczerbovszky Szaniszló emlékére. Az így kialakított emeleti részen helyezték el a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Testületet, annak irodáit, őrszobáját és házi múzeumát. Ezzel, 52 évvel megalakulásuk után az önkéntesek végleges elhelyezése is megoldódott.

889522
A Szaniszló-torony

A tűzoltóság jelentősége a modernizálódó, növekvő nagyiparral rendelkező milliós lélekszámú fővárosban egyre nőtt. Az 1936-os tűzvédelmi törvény előírásai és a légoltalomban való részvétele miatt megnövekedett feladatai szükségessé tették a fővárosi tűzoltó-parancsnokság hivatali helységeinek, raktárainak bővítését, óvóhelyének kialakítását.

A főváros vezetése 1939-ben elhatározta az akkor már a VIII. kerületi tűzoltósággal egy épületben működő Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság laktanyájának bővítését. A költségekre 800.000 pengőt irányoztak elő. A szertári szárny, a Szaniszló-torony és a középső udvari rész lebontásra került. Az építési telket kibővítették, és egy egységes nagy udvart alakítottak ki. Új műhely és raktárépület készült. Bővültek és korszerűsödtek a karbantartási és a légoltalommal kapcsolatos felszerelések, tárolási lehetőségeik. A Dologház utcai épületszárnyat meghosszabbították, 10 szerállást alakítottak ki és kétemeletesre bővítették.

A Medgyaszay István tervezete épületben funkcionalista, emberléptékű tereket alakítottak ki, mind a kétszeresére növelt szertár, mind az irodák és közösségi helységek tekintetében. A meghosszabbított udvar lehetőséget adott nagyobb ünnepségek, bemutatók rendezésére is. Ezeket az új épületrész emeleti kiszélesített terasz-folyosójáról tekinthették meg a meghívott vendégek.

Az épület pincéjében óvóhelyet alakítottak ki, ennek végleges, engedélyezett formája 1944-re készült el.

1944. szeptember 18-án két bombatalálatot kapott az épület, és az új szárnynak a nagy részét romba döntötte. Ekkor semmisült meg a budapesti tűzoltók múzeumi gyűjteménye is. 

A jelentős háborús károkat a tűzoltók maguk kezdték helyreállítani és 1950. május 1-jére az épület eredeti formájában felépült.

889518
A lebombázott épületrész helyreállítása