Múzeumpedagógiai nyíltnap a Katasztrófavédelem Központi Múzeumában

A programra egy, már jól ismert és kedvelt játékos tárlatvezetéssel készültünk, és egy új, eddig még csak megtervezett, de ki nem próbált múzeumi kalandjátékkal. 

Egy múzeumpedagógiai foglalkozás születése több fázison megy keresztül, mire éles bevetésre kerül. Először is kell egy jó téma, amit kínálhat egy időszaki kiállítás, egy érdekes eset, vagy éppen a véletlen, mint esetünkben is. 

Az 1903-as Párisi Nagyáruház tüzének története után kutattam. És ha már kerestem, a múzeumi archívumon kívül felmentem az internetre és beütöttem a keresőbe is az esetet. Találtam egy igen részletes blogbejegyzést, két korabeli újságból összevágva. Az újságban (és így a blogbejegyzésben) lehozott cikk, azonban ellentétes információkat tartalmazott ahhoz képest, amit én a múzeumi archívumban olvastam. Tovább kutattam, és találtam egy összefoglaló tanulmányt 1933-ból, Dr. vitéz Roncsik Jenő, debreceni tűzoltóparancsnok tollából. Ezeknek az olvasása során tudatosult bennem, hogy a fake news nem is annyira újkori jelenség. 

Az Internet korában, egy arcok nélküli, felgyorsult, információval teli világban azonban ez a jelenség sokkal erőteljesebben jelen van, mint 122 évvel ezelőtt. Az okos-eszközök egyre fiatalabb korban kerülnek a gyerekek kezébe, így egyre korábban kerülnek szembe a bennük rejlő veszélyekkel is. A mi feladatunk és felelősségünk a figyelem felhívása, hogy erkölcsi tartást adjunk a gyerekeknek, valamint hogy megtanítsuk őket a hiteles forrásból történő, kritikus tájékozódásra, és ha tehetjük mindezt úgy, hogy közben még tanítunk egy kis történelmet és tűzmegelőzést is, akkor azt miért ne tennénk meg? 

Február 27-én, csütörtökön, a X. kerületi Orchidea Iskola 4. osztályos tanulóival kipróbált foglalkozás ezzel a pedagógiai céllal indult el útjára. Figyeltük a gyerekeket, a reakcióikat, a kérdéseiket, feljegyeztük, melyik játék túl hosszú, melyik szöveg sikerült kicsit nehezebbre, mint szerettük volna, és hogy a téma, valamint a játékok mennyire feleltek meg a korosztályi sajátosságoknak. 

A bemutató foglalkozások után közösen vontuk le a két játékból született tapasztalatokat, majd górcső alá vettük a BM múzeumok gyűjteményi anyagát az új múzeumpedagógia szemszögéből is, és szakmai eszmecserét tartottunk ezeknek az igen különleges témákat tartalmazó múzeumoknak a múzeumpedagógiai lehetőségeikről.

A program az első lépés volt a társszervek múzeumainak együttműködésében, melyre szívesen fogadtuk az érdeklődő középiskolás diákokat is, akik a Fóti Népművészeti Szakgimnázium és Gimnáziumból érkeztek. A közös tapasztalatszerzés és megosztás, az együttműködés mindkét félnek és a hozzánk látogató diákoknak is maradandó, és előremutató élményt nyújtott. 

Jarabin Kinga, múzeumpedagógus