Tartalomjegyzék

Ma van a Katasztrófák Csökkentésének Világnapja

2020. október 13.

Megemlékezés a Katasztrófák Csökkentésének Világnapjáról

Immár hagyománnyá vált, hogy minden év őszén, a tudomány napja vagy ünnepe alkalmából rendezett eseménysorozathoz kapcsolódóan a MPVSZ, MHTT Katasztrófa- és Polgári Védelmi Szakosztály és a MPVTE közös szervezésében, együttműködve a Katasztrófavédelem Központi Múzeummal, megemlékezünk a Természeti Katasztrófák Csökkentésének Világnapjáról. Nagyszabású konferenciát szervezünk, melynek témakörét a Természeti Katasztrófák Csökkentésének Világnapja adja. 

Az Magyar Polgári Védelmi Tudományos Egyesület elnöksége az idei konferencia szervezése közben, úgy határozott, hogy a koronavírus-fertőzés kockázatainak csökkentése érdekében a konferenciát nem tartja meg, ám lehetőséget biztosít, a MPVSZ honlapján a világnapról megemlékezni. Mint ismeretes az elmúlt évtizedekben a természeti katasztrófák nagymértékben veszélyeztették a fenntartható fejlődést, és nemzetközi közösség összefogását tették szükségessé.

Elismert tény, hogy a globális felmelegedés hatásai többé nem puszta hipotézisek, immár vitathatatlan és ijesztő mértékűek. A klímaváltozást az ember tevékenysége indította be, és gyors cselekvéssel meg is állíthatja. De ehhez nagyon gyors és határozott lépésekre van szükség. 

Október második szerdája a Természeti Katasztrófák Csökkentésének Világnapja (International Day for Natural Disaster Reduction)!  Ezt az ENSZ közgyűlése mondta ki 1989. december 22-én, később (2002-ben) azonban némileg módosult az elképzelés, azaz az elnevezésből elmaradt a 'természeti' szó (maradt a Katasztrófák Csökkentésének Világnapja, azaz International Day for Disaster Reduction). 2009-ben pedig a jeles nap dátuma október 13-ra változott, hogy segítse a katasztrófacsökkentést, katasztrófa-megelőzést és felkészültséget is magában foglaló globális kultúrájának kialakulását.

 Az Európai Közösség országainak is alapvető érdeke a fenntartható fejlődés biztosítása, melynek alapja az állampolgárok biztonsága.

Ezek javára rendezték meg 2005. januárban, Japánban, a Katasztrófa Csökkentési Világkonferenciát, amely további fontos határozatokat hozott a megelőzés érdekében és jóváhagyta a következő évtizedre a katasztrófák megelőzésének és csökkentésének Általános Cselekvési Tervét. A tervben meghatározták azokat a stratégiai célokat és az ehhez szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják a nemzetek katasztrófákkal szembeni ellenálló képességének növelését.

A világszervezet dokumentuma azt ajánlja a kormányainak, hogy ösztönözzék az olyan intézkedéseket és szakmai segítségnyújtási programokat, amelyek a természeti katasztrófák becslésével, előrejelzésével, megakadályozásával és enyhítésével foglalkoznak.

Az átfogó program célja, hogy az egyes országok tevékenységén keresztül koordinálja a globális erőfeszítéseket, ezáltal hatékonyabbá tegye a katasztrófák megelőzését.

A cél megvalósítása érdekében felkérték a tagállamokat, hogy olyan nemzeti bizottságokat hozzanak létre, amelyek egymással és az ENSZ-szel együttműködve évről-évre továbbfejlesztik az említett programot. 

Az ENSZ 1999-ben nemzetközi katasztrófakockázat-csökkentési stratégiáról állapodott meg, és a titkársági feladatok ellátására létrehozta az ENSZ katasztrófakockázat-csökkentési stratégiájának titkárságát (UNISDR). 

Az Európai Unióhoz történt csatlakozással összefüggésben hazánk bel- és külpolitikájában, illetve a katasztrófavédelem szakmai tevékenységében egyre erőteljesebb és kiemelkedően fontos irányvonalat jelentenek a környezetvédelem és biztonság kérdéseinek megoldásai.

 A NATO, mint tudjuk nem humanitárius szervezet, de látva és segítve tagországai katasztrófavédelmét már 1998. május 29-én, a NATO központban létrehozták az Euróatlanti Katasztrófaelhárítást Koordináló Központot, szoros együttműködésben az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatalával.

Célja, hogy összehangolja az Euró-Atlanti Partnerségi Tanács földrajzi körzetéhez tartozó országok területén bekövetkezett katasztrófa-elhárítási műveleteket.

Magyarország tevékeny részt vállalt és vállal e folyamatban. Erre bizonyíték, hogy a BM OKF HUNOR mentőszervezete is részt vett mintegy 40 ország nemzetközi gyakorlatán.

Végezetül emlékezzünk meg a 10 éve Magyarországon történt eddigi legnagyobb ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófáról, amikor a Magyar Alumínium Zrt. iszaptározó gátja átszakadt s körülbelül egymillió köbméter vörösiszap és lúgosvíz elegye elöntötte Kolontárt, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyen fekvő területeit. Az iszapárban 10 ember életét vesztette, 286 fő egészségügyi ellátásra szorult. A szakértők felmérték a vörösiszap okozta környezeti károkat, javaslatot dolgoztak ki a további területek szennyeződésének megakadályozására, a károk felszámolására szolgáló optimális megoldás kidolgozására, s az állami felügyelet irányításával sikerült megszüntetni az addigi kontroll nélkül levő humán-és ökológiai kockázatokat. 

Ismert, hogy sokféle katasztrófa létezik, de egyértelműen az éghajlatváltozás az, ami a legnagyobb hatással jár. A szakértők kimutatták, hogy a klímaváltozás növelte a rendkívül nagy esőzések valószínűségét. Az időjárás és az éghajlat minden eddiginél nagyobb kockázatot jelent, hiszen a feljegyzett nagyobb katasztrófák 90%-ért felelős. 

 A katasztrófákat elemezve kimutatható, hogy azok sok esetben nem elkerülhetetlen eseményeket jelentenek, mert kiváltó okait gyakran maga az ember környezetromboló tevékenysége idézi elő.

Nem elegendő tehát, ha csupán a reagálásra és a helyreállításra összpontosítunk, hanem ellenállóbbakká kell válnunk a katasztrófákkal szemben. Egyértelmű erkölcsi és polgári kötelességünk garantálni ­– helyi szinten befektetett közpénzek révén, valamint a katasztrófákkal kapcsolatos intézkedésekkel ­–, hogy állampolgáraink élete nagyobb biztonságban legyen.

Budapest, 2020. október 4.       Csatai István ny. pv. alezredes       MPVTE elnök