Füsti, Kormi és a Tűzkalózok Múzeuma 7. rész

Központi segélyhívó, miben segíthetek?

• Füsti, Kormi, nektek van már mobiltelefonotok? – kérdezte a két kis-rókát Jack bácsi.
• Még nincs, de majd amikor iskolás leszek, és már egyedül fogok hazajárni, apukám vesz nekem egyet – felelte Kormi.
• Nekem sincs, de anya régi telefonján néha játszhatok egy kicsit – válaszolta Füsti.
• És tudjátok, melyik számon lehet kihívni a tűzoltókat?
• 105! – vágta rá Kormi.
• Nem is, mert a 112-őn! – javította ki Füsti.
• Mindkettőtöknek igaza van. Lehet hívni a 105-öt is és a 112-őt is, de igazság szerint, ha a 105-öt hívjuk, akkor is át fognak kapcsolni a 112-re, úgyhogy már elég csak a központi segélyhívó számát, azaz a 112-őt megjegyezni, és érdemesebb is egyből azt tárcsázni. Mit kell mondani, amikor egy tűzeset miatt felhívjuk a központi segélyhívót? – tette fel a fogós kérdést Jack bácsi.
• Be kell mutatkozni, meg kell mondani a nevünket – kezdte Kormi.
• El kell mondani, hogy hol van a tűz, és fontos, hogy a pontos címet adjuk meg – folytatta Füsti.
• Azt is el kell mondani, hogy mi ég, és hogy van-e rókaélet veszélyben – mondta Kormi.
• Az is fontos, hogy milyen magas épület ég, és hogy hányadik emeleten van a tűz – egészítette ki a sort Füsti.
• És mindig a tűzoltók teszik le a telefont – fejezte be Jack bácsi a felsorolást. – Örömmel látom, hogy nagyon felkészültek vagytok, és magabiztosan tudnátok hívni a központi segélyhívót baj esetén. Nézzétek csak, milyen furcsa, régi telefon van ezen az asztalon! Ilyenen érkeztek be régen a központba a segélyhívások. A tűzjelzésnek a telefonáláson kívül van még más módja is. Ezek a furcsa számos táblák is tűzjelző-berendezések. Az egyik a Parlament, a másik egy színház tűzjelzője. A Parlament – és egy színház is – hatalmas. Tele van szobákkal. Ha csak egy hangos csengő vagy sziréna jelezné az épületben a tüzet, nem tudnák a tűzoltók, hogy hova kell menni. Ezért alakították ki ezeket a tűzjelző-berendezéseket. Minden szám egy szobát jelöl. A Parlamentben esőszámos, a színházban billenőszámos tűzjelzőt használtak. Amelyik teremben tűz volt, annak a teremnek a számlapkája leesett, vagy átbillent. Innen tudták a tűzoltók, hogy hova kell menni.
• Kinek a fotója van abban a vitrinben Jack bácsi? – kérdezte Füsti kíváncsian.
• Amikor elindultunk, három olyan róka nevét mondtam nektek, akiknek a munkája a mai napig fennmaradt és fontos a tűzoltás szempontjából. Kettővel már találkoztunk. Ismételjük csak át! Gróf Széchenyi Ödön volt az egyik.
• Ő hozta létre a hivatásos tűzoltóságot Magyarországon! – vágott közbe Füsti.
• Igen – helyeselt Jack bácsi. – Kőszeghi-Mártony Károly volt a másik, aki mit talált fel?
• A sűrített levegős légzőkészüléket – válaszolt a kérdésre Kormi.
• Pontosan – erősítette meg Jack bácsi a kis-róka válaszát. – És emlékeztek még a harmadik névre?

A kis-rókák törték a buksijukat, törték, de sehogy sem akart eszükbe jutni.

Semmi baj, mire nagy-rókák lesztek, megjegyzitek – biztatta őket Jack bácsi. – Szilvay Kornél volt a harmadik. Számos találmány működési elvének alapgondolata kapcsolódik a nevéhez. Az egyikkel, a turboreaktív oltógéppel már lent találkoztatok, a másikat mindjárt közösen kitaláljuk, de ehhez előbb gondoljuk végig, hogy általában a tűzoltók mivel szoktak tüzet oltani?

• Vízzel! – kiáltották a kis-rókák szinte egyszerre.
• Történt már veletek olyan, hogy a könyvetekre vagy a rajzotokra ráborult egy pohár víz?
• Igen, nagyon mérges is voltam, mert összeragadtak a kedvenc könyvemnek a lapjai – bosszankodott még utólag is Kormi.
• Nekem meg elmosódott a rajzom. Teljesen tönkrement, ki kellett dobni – mesélte Füsti.
• Gondold el, ha egy könyvtárban vagy festőműhelyben tűz üt ki és azt vízzel oltják el, akkor, amit nem tett tönkre a tűz, azt tönkreteszi a víz. Ezt hívják vízkárnak. Minden tűz oltható vízzel? – kérdezett tovább Jack bácsi.
• Nem, az elektromos tüzet tilos vízzel oltani! – válaszolta Kormi.
• Amikor anya otthon rántott húst süt, és a serpenyőt ottfelejti a tűzhelyen, a serpenyőben túlhevül az olaj és lángra kap. Az égő olajat szabad vízzel oltani? – kérdezte sejtelmesen Jack bácsi.
• Azt nem tudom, felelte Kormi, anya még csak a boróka teát gyújtotta fel, meg egyszer felrobbantotta a főtt tojásokat, de anya csak lefedte egy fedővel, meg elzárta alattuk a tűzhelyet – mesélte Füsti. – Akkor nagyon megijedtem, de így utólag visszagondolva kicsit vicces volt – kuncogott magában.
• Anyukád nagyon ügyesen és helyesen cselekedett. Fontos, hogy nyugodtak maradjunk és tudjuk, mit kell tenni – okította Jack bácsi a kis-rókákat. - A tűzhelyen lángra kapott ételt elég lefedni és elzárni alatta a tűzhelyet. Azzal, hogy lefedjük, elvesszük a tűztől a levegőt és így az oxigént. Azzal, hogy lezárjuk a tűzhelyt, a magas hőmérsékletet vesszük el. Szépen ki fog hűlni és el fog aludni a tűz. Égő olajra tilos vizet önteni! A víz nehezebb, mint az olaj, lefolyik az olaj aljára. Amikor a vizet ráöntjük az égő olajra, megváltozik a nagy hő miatt a halmazállapota, vízből hirtelen gőzzé változik. Ez a változás olyan hirtelen megy végbe, hogy az olaj aljáról gyakorlatilag kirobban és lángba borítja az egész helységet azzal a rókával együtt, aki ráöntötte az égő olajra a vizet.
• Ez ijesztően hangzik! – kerekedett el Kormi szeme.
• Az is, és súlyos sérülést tud okozni. Ezért ezt a tudást adjátok át másnak is! Tanítsátok meg otthon apának, anyának és meséljétek el a barátaitoknak is. Elektromos tüzet mivel lehet eloltani? – kérdezte Jack bácsi.
• Porral oltóval! – válaszolt Kormi.
• Így van – helyeselt Jack bácsi –, és máris eljutottunk a válaszhoz Füsti kérdésére. A fotón Szilvay Kornél van, aki feltalálta a szárazoltást. Egy égő helyiségbe oltóport és gázt juttatott, így oltva el a tüzet. Ebből fejlesztették ki a ma használatos porral oltó készülékeket.
• Hűűű! – álmélkodott Füsti – A tűzoltók tényleg nemcsak bátrak, erősek és gyorsak, hanem nagyon okosak is.
• Az is tűzjelzésre való? – kérdezte Kormi a terem kijárata fölé erősített harangra mutatva.
• Képzeljétek el – mesélte Jack bácsi -, hogy régen a fecskendőkön még nem volt kék villogó lámpa, se sziréna, se hangkürt. Ezzel a haranggal jelezték a tűzoltók, hogy jönnek és álljanak félre az útból a rókák. Ez volt a szirénájuk.

Jack bácsi megkongatta a harang-szirénát (jó hangos volt), majd kivitte a fiúkat a folyosóra, ahol az egyik fal telis-tele volt tűzoltósisakokkal, a másik falon pedig tűzoltó emlékérmek voltak. Füstinek feltűnt egy fotón egy régi sisak, ami pont úgy nézett ki, mint a mesékben a törpék sapkája, de nagyon tetszett még neki a régi tűzoltó-parancsnoki sisak is, aminek lószőr volt a tetején, és az a kis bőrsisak is, ami a PICK szalámigyár tüzének oltása közben deformálódott el a nagy hőtől. Korminak az amerikai tűzoltó sisak volt a kedvence. Jack bácsi még felhívta a figyelmüket egy nagy bordó zászlóra a sok sisak között, amire a tűzoltók jelmondata volt aranysárga fonallal ráhímezve. Fel is olvasta nekik:

„Istennek dicsőség, egymásnak segítség!”

Jarabin Kinga