Kalandra fel!

Sok szeretettel várunk itt a Katasztrófavédelem Központi Múzeumában, Budapest mértani középpontjában. Ha Budapestet a térképre felrajzolnád egy körzővel, akkor pont itt szúrnád le a tűt, ez az épület lesz a kör közepén. 

Tűzoltóemlékeket már nagyon régóta gyűjtenek Magyarországon. Sajnos a gyűjtemény nagy része a II. Világháborúban megsemmisült, de szerencsére sok olyan elhivatott tűzoltó, történész volt és van az országban, akik fáradtságot és időt nem kímélve mindent megtettek és megtesznek azért, hogy ez a gyűjtemény újra minél teljesebb legyen.

A Múzeum további különlegessége, hogy egy épületben van a X. kerületi tűzoltósággal, így fontos, hogy a látogatás ne zavarja a tűzoltók munkáját. Előfordulhat, hogy miközben te épp a turboreaktív oltógépben gyönyörködsz, vagy a folyosón álló lóvontatású fecskendőket tanulmányozod, az itt dolgozó tűzoltók riasztást kapnak. Ilyenkor piros lámpák világítanak a falon, fütyörészős zene szól, és hirtelen nagy sürgés-forgás lesz az épületben. Ebben az esetben fontos, hogy maradj nyugodt és fegyelmezett! Állj szorosan a fal mellé és engedj szabad utat a tűzoltóknak!

A Múzeumnak van egy nagyon jó barátja, aki nem más, mint Jack, a tűzkalózok vezetője. Szemét egy ádáz tengeri csatában vesztette el még suhanc korában a Tűz-tengeren. A tűzkalózok tengeren túli haramiák. Retteg tőlük minden tűzoltó, mert ezeknek a haramiáknak a tűzoltók tudására fáj a foga. A legenda szerint a tűzkalózok csodaszép vörös bundája, csak e tudástól ragyoghat oly fényesen, hogy még a nap is elbújik a felhők mögé, ha meglátja. Védekezni ellenük lehetetlenség, hiszen a tűzkalózok a tűzrókák nemzetségéből származnak. Ravaszak, gyorsak és nem félnek semmitől. Minden évben egyszer hajóra szállnak, és a Tűz-tengeren végighajózva, szigetről-szigetre járva megszerzik minden kérdésükre a választ, hogy fenntartsák bundájuk színének ragyogását.

Töltsd le az oldal alján található kalandlapot, adj nevet a hajódnak, majd indulj el a nagy kalandra anyával, apával és hajózd be képzeletben a Tűz-tengert te is a Múzeumban járva.

Az első sziget a Fejek szigete lesz, ahol a hosszú folyosó bal oldalán régi, lóvontatású fecskendőket láthattok. Az évek során, a technika fejlődésével, ezekből alakultak ki a mai gépjárműfecskendők. A folyosó másik oldalán, a falon a tűzoltó történelem nagy alakjait láthatjátok, és itt fogjátok megtalálni a választ is az első kérdésetekre! Nézzétek meg alaposan a fejszobrok alatti kiírásokat!

A folyosó végén az a nagy űrhajószerű valami a turboreaktív oltógép, aminek működési elvével ugyan az a híres tűzoltó kezdett el foglalkozni, aki a szárazoltást is feltalálta. Ez az oltógép a víz speciális felhasználására, vízköd előállítására készült. Nagy gáz-, és kőolajtüzek oltására használják. A képen a tűzoltókon tűzmegközelítő védőruha van.

Útban a második szigethez a lépcsőfordulóban régi nagy tűzesetekről láthattok majd fekete-fehér képeket. Fent, a QR kódos padon a telefonotok segítségével érdekes leírásokat is találhattok ezekről az esetekről.

A második szigetre az ajtón túl találtok. Ez Róma szigete. Láttátok Asterix és Obelix történetének valamelyik részét? Ismeritek a mesét? Akkor ismeritek a gallokat és a rómaiakat is. Nézzétek meg alaposan a teremben álló katonának (szobor) a ruháját. Mit gondoltok, ő kikhez tartozott, a gallokhoz vagy a rómaiakhoz? Így van, ő római katona volt. Egyszer tűz ütött ki egy római laktanyában, és ez a katona, akit Flóriánnak hívtak ügyes szervezőkészségével megmentette társai életét. Később egy vitában kiállt bajtárai és hite mellett, ezért kivégezték, mártírhalált halt. Halála után szenté avatták és ő lett Szent Flórián, a tűzoltók és minden más tüzes szakma védőszentje. Fel tudsz sorolni még pár tüzes szakmát? Apa, anya biztosan segít neked (kovács, pék, sörfőző).

Róma hatalmas birodalom volt. Egészen a mostani Magyarország területéig elért, ezért is találhatunk még itt is sok régi, római kori épületet, eszközt, mint például azt a víziorgonát is, aminek a kicsinyített mását is megtalálod a teremben. Kérd meg apát, anyát, hogy telefonja segítségével olvassa le az orgona alatt található QR kódot, hogy meg tudd hallgatni az orgona hangját. Nagyon érdekesen szól!

De találtak a régészek még különféle, a hétköznapi élethez vagy épp a tűzoltáshoz használt tárgyakat is. Ugyan eléggé megviselte ezeket az eszközöket az idő, de kitaláljátok, hogy mik lehettek és mire használhatták őket tűzoltás során a rómaiak? Segíthet a kép is a falon.

A harmadik sziget a Tűzoltás-sziget. A középkorban az építkezésekhez sok gyúlékony anyagot, nádat, fát használtak, valamint a házakat nagyon közel építették egymáshoz. Gyertyával, lámpásokkal világítottak, a tűz felett főztek, és nyílt tűz adta a meleget télen. Ebből adódott, hogy nagyon sok volt a tűzeset. Ilyenkor az emberek mentek és mindenki segített, ahogy tudott.

Tudjátok, hogyan alakulhat ki tűz, mi kell az égéshez? Oxigén, ami a levegőben van, éghető anyag, pl. papír, fa, nád, textil, és nagyon magas hőmérséklet, mint pl. a gyertya vagy a gyufa lángja, de nyáron egy eldobott üveg szilánkján áthatoló napsugár is tud tüzet okozni. Ezért fontos, hogy tartsuk tisztán a környezetünket!

A tüzet úgy tudjuk eloltani, hogy ebből a háromból az egyiket elvesszük. Az oxigént úgy tudjuk elvonni, ha a tüzet letakarjuk. Ha elvesszük az éghető anyagot a tűz útjából, ahogy például már a rómaiak is tették, amikor baltáikkal a tetőket bontották, akkor a tűz egy idő után kialszik, nem lesz több tápláléka. A magas hőmérsékletet vízzel tudjuk csökkenteni. Amikor a tűzoltók vizet öntenek a tűzre, akkor tulajdonképpen lehűtik az égő anyagokat.

A vizet eleinte a kútból merték és vödrökben adták tovább, de ez nagyon fárasztó, lassú és hosszadalmas volt. Az emberek elkezdtek azon gondolkodni, hogyan is tudnák hatékonyabban megoldani a keletkező tüzek eloltását.

Az első, amit meg akartak oldani, hogy a víz közelebb kerüljön az égő házhoz, a másik, hogy gyorsabban eljusson a tűzhöz. Így váltotta fel a vödröket a vízipuska, majd a tömlő, és kezdődött el a tűzoltójárművek feltalálása.

Találsz a terem közepén egy fecskendőt, amin van egy nagy víztárló. Olyan, mint egy kád, ebbe töltötték be előre a vizet, ló húzta el a házhoz, és ezzel a fecskendővel juttatták el a vizet a tűzhöz. A fecskendőn lévő sugárcső nagyon hasonlított egy madár nyakához, így erről kapta a nevét is. Kitaláljátok, melyik madár lehetett az? Igen, a gólya. Ez itt egy gólyanyakú fecskendő.

A tüzek megfigyeléséhez tornyokat építettek, kialakították a tűzfigyelés és riasztás rendszerét, ekkor még „tűzilármával”. Érdekesség, hogy régen a toronyban szolgáló őrök (bakterek) toronyzenészi feladatokat is elláttak. Később aztán rájöttek, hogy a zenélés könnyen eltereli a bakter figyelmét, és így késedelmesen jelzi a tüzet, ami nagy baj. Ezért különválasztották a két hivatást. 

A nagyobb iskolavárosokban - Debrecen, Sárospatak, Kecskemét, Nagyenyed, Eperjes, Nagyszombati stb. - diáktűzoltóságok jöttek létre. A legismertebb, a debreceni testület, több mint 200 évig működött. A debreceni diákok nevéhez fűződik a tárlóban látható nagy durung is, amit úgy hívnak, hogy gerundium. Csak az állhatott be Debrecenben diák tűzoltónak, aki fél kézzel ki tudta tartani ezt a nagy és nehéz bontó eszközt.

A negyedik sziget a Céhek szigete. Az ipar fejlődésével létrejöttek a céhek, melyek szakmánként képviselték az egyes csoportok érdekeit. Fennállásuknak nem csak gazdasági, de társadalmi szerepe és jelentősége is volt. Gondoskodtak az idősekről, a betegekről. A kulturális és közösségi események mellett megszervezték a honvédelemet és a tűzoltást is.

Ezt követte a szervezett tűzoltóságok kialakulása, melynek tagjai ekkor még önkéntesek voltak. Munkájuk, hivatásuk mellett, szabadidejükből áldozva folytatták tűzoltó tanulmányaikat, vettek részt gyakorlatokon és látták el a tűzoltási feladatokat.

Elsőként az Aradi Önkéntes Polgári Tűzoltókar jött létre, majd a Soproni Torna és Tűzoltó Egyesület, és ezt követte a Pesti Önkéntes és a hivatásos tűzoltóság.

Jártál már szüleiddel az oroszlános hídon? A Lánchíd kapcsán már biztosan hallottátok szüleiddel gróf Széchenyi István nevét, de azt kevesen tudják, hogy az ő kisebbik fia, gróf Széchenyi Ödön hozta létre a Fővárosi Tűzoltóságot és a Magyar Országos Tűzoltó Szövetséget. Gróf Széchenyi Ödön munkásságának híre messze földre eljutott. Így történt, hogy Abdulaziz szultán felkérte a törökországi tűzoltóság megszervezésére.

A gyáripar fejlődésével szükségessé vált a nagyobb üzemeknél a gyári tűzoltóságok felállítása.

A tűzoltó alakulatok szaktudásukat tűzoltóversenyeken bizonyították, amelyen a magyar csapatok mindig eredményesen vettek részt. A sikeres szereplések díjait, emléktárgyait is megtaláljátok itt a múzeum tárolóiban a sisakokkal szemben.

Az ötödik sziget a Tűzoltószer-sziget. Az építészet fejlődésével megjelentek a magas épületek. Már távolabb építették egymástól a házakat, de még mindig éghető anyagból készült a tető szerkezete és elterjedt volt a gyertya, mécses, lámpás használata, így sajnos a tűz sem kerülte el az embereket. A magasban fellobbanó tűz új kihívás elé állította a tűzoltókat. Nézz körül a teremben, mit gondolsz, milyen eszközöket használtak a magasból mentéshez? A teremben látható gőzfecskendő vajon hogy kapcsolódhat a magasban keletkező tűz eloltásához? Nézzétek csak meg szüleiddel a képet Duna partján tartott bemutatóról? Biztosan kitaláljátok!

A gőzfecskendő Magyarországra hozatala is gróf Széchenyi Ödön nevéhez fűződik. Az első hazai gőzfecskendőt saját pénzén vásárolta meg és hozatta haza Angliából.

A tűz füsttel jár és a füst veszélyesebb, mint a tűz, mivel forró, további éghető anyagokat tartalmaz és mérgező. A levegőnél könnyebb, felfelé száll. Zárt térben összegyűlik a plafon alatt, képes lángra lobbanni és távolabb is tüzet okozni. Menekülni füsttel teli helyiségből négykézláb, a füst alatt kell. Orrunkat, szánkat lehetőleg vizes textíliával takarjuk el. 

Kezdetben a légzés védelmére a tűzoltók is hasonló eszközöket használtak. Keressétek meg a szivacsot a bőr kis táskában. Természetesen ennél hatékonyabb eszközre volt szükség. Kőszeghi-Mártony Károly találta fel a tűzoltók által ma is használt sűrített levegős légzőkészüléket, amelyhez az első maszkok még igen viccesen néztek ki. Szerinted milyen állatra hasonlít?

A technika fejlődésével a tűzjelzés is új formákat öltött. Már nem csak harang félreverésével és kiáltozással tudták a tüzet jelezni, hanem tűzjelzőállomások segítségével is. Tudtad, hogy gróf Széchenyi Ödön állíttatta fel Budapesten az első három, már a tűzoltóságra bekötött tűzjelzőállomást? Ugye milyen sokat tett az emberek biztonságáért?

Most sétáljatok át a következő terembe és nézzétek meg, hova futott be az utcáról leadott tűzjelzés...

A hatodik sziget a Segélyhívó-sziget, ahol egy valódi parancsnoki szobarészletet láthattok. Balra fent a falon egy érdekes tűzjelző van, amit a Parlamentben használtak. Minden teremben volt egy tűzjelző, amin ha megnyomták a gombot, akkor a parancsnok irodájában lévő táblán leesett a szoba számát takaró kis lapka. Ezért ezt a tűzjelzőt esőszámos tűzjelzőnek hívták. A jobbra mellette lévő tűzjelzőben a számok átbillentek, ezért ezt billenőszámos tűzjelzőnek hívták. Ugye milyen találó neve van mindkettőnek?

Mielőtt továbbmennétek, nézzetek körbe alaposan, sok érdekesség van még ebben a teremben is.

A hetedik sziget a Sisakok szigete. Itt a sok-sok sisak között félúton, nem is annyira elrejtve találsz egy csodaszép, nagy bordó zászlót. Erre van felírva a tűzoltók jelmondata.

A nyolcadik sziget a Háború-szigete. Sajnos a háború kitörésével a repülőket már nem csak szabadidős és utazási, hanem harcászati célokra is használták. Bombákat dobáltak le róluk a katonai stratégiai, de sajnos a civil polgárok lakta területekre is. Ezért a tűzjelzést ki kellett egészíteni a légitámadások jelzésével is. Rögtön az ajtó mellett balra láthatsz egy tekerős eszközt. Ez egy légvédelmi sziréna. Hasonló, elektromos szirénák ma is vannak a nagyobb gyárak területén. Ezeket minden hónap első hétfőjén kipróbálják, megszólaltatják. Ilyenkor be is mondják, hogy: "Figyelem, próba!" - nehogy, valaki megijedjen. Ezt a próbát, a sziréna morgó hangja után morgató-próbának nevezték el. 

A tűzoltók nagyon szeretik a zenét, meg is alapították a tűzoltó zenekart, hogy legyen aki zenél nekik. Tűzoltó zenekar a mai napig van, koncertet is szoktak adni. Érdemes figyelni, hogy mikor van előadásuk, mert nagyon jó zenéket játszanak. 

A háború nem csak az embereknek ártott, a tűzoltóságnak is. Sok eszköz tönkre ment, ami meg épp maradt, azt elhurcolták az országból. Újra kellett építeni és szervezni a tűzoltóságot. Ekkor kezdtek utcára kerülni a vitrinben is látható, már szép piros gépjármű fecskendők. A redőnyös ajtós Ikarust, amit a tűzoltók csak "kenyeres kocsi"-nak hívtak, teljes valójában megnézhetitek az újpesti Tűzoltó Skanzenben, és fel is ülhettek rá.

A kilencedik sziget a Kéményseprő-sziget. Keressétek meg a falon, a kiírásban, milyen érdekes névvel illeték régen a kéményseprőket. Miután megtaláltátok, és megnéztétek a kisfilmeket is, még ne szaladjatok el. Érdemes megnézni a HUNOR mentőcsoport elismerő oklevelét is, amit a 2023 februári törökországi földrengés áldozatainak megmentéséért kaptak. Kereső kutyáikkal 17 embert mentettek ki a romok alól.

A tizedik sziget ugyan a Kihívás-sziget nevet kapta, de ez maga a kincses láda, a jól megérdemelt jutalom. Próbálj ki minden játékot és érezd nagyon jól magad!

Ha tetszett, a játék és a Múzeum, meséld el az iskolában, és gyere vissza az osztályoddal is!