,,Minden egyes magyar gyerek, / Szeresse a Légvédelmet…” - Avagy bábjáték a légoltalom szolgálatában

1937. végén létrejött a Légoltalmi Liga, mely elsődleges feladatának tekintette a polgári lakosság felkészítését, tájékoztatását, mozgósítását vészhelyzet esetén. E célra többek között országos vándorkiállítást szerveztek. 

Fontos volt azonban, hogy ne csak a felnőtteket tudják megszólítani, hanem a gyerekeket is. E korosztállyal a mesék nyelvén a legkönnyebb kommunikálni. Életre hívtak tehát egy 4 felvonásból álló, zenés légoltalmi bábjátékot, mely a helyes viselkedésre, a légvédelem és a légoltalom működésére, kapcsolatára tanította a kicsiket.

1938-ban pályázatot írtak ki. A pályázati feltételek között szerepelt az egyszerűség, egyértelműség, a maximum 30 perces időtartamú játékidő. A bábjátékot 1939. február 26-án mutatták be a Magyar Királyi Zeneművészeti Főiskola egyik termében. Címe: Légvédelmi Jóska és Légoltalmi Kati. A játékot Büky Béla rendezte és mozgatta a bábokat. A szöveget Pisztray Géza írta, a zenét Kacsóh Pongrác szerezte.

A darab egyaránt bemutatja a helyes és a helytelen viselkedést vészhelyzetben. Szereplőivel azonosulni tudnak a gyerekek. A főszereplő Légvédelmi Jóska, a hős pilóta, aki megmenti az országot és szerelmét, Légoltalmi Katit (Katót). A negatív szereplő Részeges Pista, aki nem hallgat a tanításra és nem megy le az óvóhelyre bombázás alatt (meg is hal a darabban, mikor fejére bomba esik).

A bábjátékot kétszintű paravánon játszották, így el tudták választani egymástól a különböző helyszíneket (pince, háztető, ég).  Viszonylag sok egyenruha feltűnt a színen, amelyik báb nem uniformist viselt, az hangsúlyosan magyar ruhát kapott.

Ez a darab volt a világon az első olyan bábjáték, ahol a szövegíró és kivitelező három játéktípust egyesített (a marionett, bibaba, árnyjáték), oly módon hogy a különböző bábtípusok egy darabban összefüggő eseményeket együttesen játszanak. 

A történet szerint, az első felvonásban, egy madárcsicsergős reggelen Légvédelmi Jóska találkozik szerelmével, Légoltalmi Katival, de nem sokáig örülhetnek egymásnak, hiszen háború van, egyszercsak felhangzik a légvédelmi szirénák hangja. Jóska ekkor repülőgépbe pattan, hogy megmentse az országot. 

A második felvonás színhelye egy szabályosan berendezett óvóhely. Kati bemutatja a többi szereplőt, elmondja kinek mi a szerepe. Folyamatosan bombázást lehet hallani, találat éri a házat, melyet a tűzoltók eloltanak.

A szünetben a nézőtéren gázálarcokat osztottak szét a gyerekek között. Ennek célja az volt, hogy megismerjék és gyakorolják az eszköz használatát.

A harmadik felvonás színtere Budapest. A házak elsötétülnek, ellenséges gépek bombázzák a várost. Feltűnik a darab negatív szereplője, az ellenséges pilóta, Bugrán. Hamarosan megjelenik Légvédelmi Pista is, aki az ellenség üldözésébe kezd. A darab ekkor érte el drámai csúcspontját. 

A negyedik felvonás elején Pista utoléri Bugránt és hősiesen legyőzi. Elhangzik a légiveszély elmúlt jelmondat. Kati és az óvóhelyen tartózkodók előmerészkednek, a szerelmesek újra együtt lehetnek.

A darab óriási siker lett, betöltötte életre hívásának célját. 

Szereplők:

Légvédelmi Jóska: markáns arckifejezésű bábfigura, táborizöld pilótaruhába öltözve, a hős magyar pilóta

Légoltalmi Kati: szőke hajú, kékpruszlikos, piros-fehér pöttyös szoknyás magyar lányka, az óvóhelyparancsnok

Légoltalmi Kati mamája: gázálarctokkal, felszerelt magyar ruhás nénike

Házparancsnok: sisakkal, gázálarctokkal, karszalaggal gumibottal

Összekötő: cserkészruhában, gázálarctokkal

Házitűzoltó: felöltött gázálarcban, fején sisakot helyettesítő fazékkal, kezében szikracsapóval

Ápolónő: vöröskeresztes főkötővel, gázálarctokkal

Részeg Pista: piros orrú, kucsmás magyar, kezében borosüveg

Boszorkány: hajlott orrú vasorrú bába

Bugrán: sötétarcú, villogó szemű, csüngő bajszú, ellenséges pilóta