100 éve hunyt el Gróf Széchenyi Ödön

2022. március 24.

A Tűzpasa a Magyar és a Török Tűzoltóság megteremtője

 

Gróf Széchenyi Ödön „a legnagyobb magyar”, Széchenyi István és Seilern Crescence grófnő másodszülött fia 1839. december 14-én látta meg a napvilágot Pozsonyban.

A családi háttér egész életének és munkásságának is irányt szabott. Neveltetésében nagy hangsúlyt fektettek a nyelvtanulás mellett a különböző sportágak gyakorlására. Ifjú korától kezdve gyakran tett hosszabb-rövidebb utazásokat Európa-szerte, hogy megismerje a különböző országok anyagi és szellemi kultúráját. 

1860. szeptember 2-án a nagycenki családi birtokon tartózkodott, amikor tűz ütött ki a faluban. Az ifjú gróf és Zichy Géza azonnal a szerencsétlenség helyszínére siettek, hogy segítsenek a tűz oltásában. Pár órával később Fertőszentmiklóson is hatalmas tűz keletkezett, ahol a gróf ismét részt vett a mentésben. „Tűz-keresztsége” életének meghatározó eseményévé vált: látva a szervezetlenséget és a tűz pusztításával szembeni tehetetlenséget, bizonyára ekkor köteleződött el a tűzoltás és a tűz elleni védekezés ügye iránt. 

1861-ben Pestre költözött. A politikai közéletbe való bekapcsolódását az abszolutizmus gyanakvó közege lehetetlenné tette, így különböző társulatokban és egyesületekben vállalt aktív szerepet. Részt vett többek között a külföldi utazások megkönnyítését, szélesebb körű elterjedését elősegítő Első Magyar Utazási Társaság, valamint az evezőssport népszerűsítését célzó Buda-Pesti Hajós Egylet létrehozásában. 1862-ben Sympathy nevű csónakjával a bajorországi Vilshofentől Pestig evezett, az első szakaszon egyedül, Linztől Keve Józseffel.

1862 tavaszán Londonba utazott, hogy kormánybiztosként képviselje Magyarországot a világkiállításon. Londoni tartózkodását felhasználva belépett a híres Fire Brigade kötelékébe, hogy tűzoltói ismereteket szerezzen.

A világkiállításról hazajőve még abban az évben kérvényezte, hogy a Párizsban látott emelőgép mintájára a Várhegyen építhessenek hasonló szerkezetet. A Budai Hegypálya Társulat 1870. március 2-án nyitotta meg a gőzüzemű budavári siklót.

1867-ben kisméretű gőzhajót építtetett, és a hajóskapitányi vizsgát is letette, hogy Pestről Párizsba hajózzon, és bizonyítsa az európai belső víziutak használhatóságát. Bátor vállalkozásáért III. Napóleon becsületrenddel tüntette ki, Hableány nevű gőzöse pedig elnyerte a párizsi világkiállítás aranyérmét.

1868-ban vezetésével alakult meg az Első Magyar Szálloda Rt. Eredményeként 1871 tavaszára felépült a Duna-parton a reprezentatív Grand Hotel Hungária, a főváros akkori legnagyobb szállodája.

1871 és 1872 között országgyűlési képviselőséget vállalt, a nemzet gazdasági felemelésére és vagyonának pótlására pedig haladó szellemű vállalkozásokat indított

Széchenyi Ödön londoni tapasztalatai alapján az 1860-as években hozzákezdett a hazai tűzoltóság megszervezéséhez. Valamennyi vállalkozása közül ez a szervező munkája bizonyult a legsikeresebbnek.

gróf Széchenyi Ödön

A fejlett országok példáját felmutatva népszerűsítő cikket írt a Pesti Naplóba a „tűzoltóintézetek” hasznosságáról.

1864-ben megjelentette A tűzoltás körül tett átalános tapasztalatok című művét, az első magyar tűzoltó szakkönyvet.

Szervezőbizottságot hozott létre, és alapszabályt dolgozott ki a fővárosi tűzoltóegylet megalapítására, a létrehozás és működtetés költségeire pedig közadakozást kezdeményezett.

A Helytartótanács végül csak 1866-ban, többszöri kérelmezésre engedélyezte a tűzoltóság megalakítását. A kezdeti kis létszám miatt ez csak a Nemzeti Tornaegylettel történt egyesülésük után valósulhatott meg.

Mindeközben gondot fordított a korszerű tűzoltószerek és felszerelések beszerzésére, sőt ezek fejlesztésébe is bekapcsolódott.

A Széchenyi Ödön által kezdeményezett Budapesti Önkéntes Tűzoltó-Testület 1870. január 9-én végre megkezdhette tényleges szolgálatát. Az önkéntesek munkájának kiegészítésére azt is sikerült keresztülvinnie, hogy még az év február 1-én 12 fővel megalakulhatott a fővárosi fizetett, hivatásos tűzoltóság. 

Mindkét tűzoltócsapat parancsnoka Széchenyi Ödön lett. Az első, központi őrség helyét az Eskü téren, a Belvárosi Plébániatemplom bolthelyiségében alakították ki.

1870 végén a fővárosban már három tűzőrség működött, 1874-ben pedig nyolc őrségen 97 hivatásos tűzoltó állt készenlétben. 

Széchenyi mint tűzoltó főparancsnok nagy figyelmet fordított a testületek felszerelésének minőségére, korszerűségére. Angliából hozatott fecskendőket, köztük az újdonságnak számító gőzfecskendőt. Budapesten kiépült a tűzjelző távíró rendszer, amellyel a tűzőrségeket, a városháza tornyát és a Nemzeti Színházat kötötték össze. Sikerült a város vezetésénél elérni a tűzoltáshoz szükséges víz korlátlan és költségmentes használatát, illetve a gyakorlótér kijelölését is.

Az első nagy tűzesetnél, 1871-ben a Nemzeti Színház díszletraktárának égésénél a tűzoltóknak emberfeletti munkával sikerült megmenteni a színházat. A színészek a tűzoltók tiszteletére hálaelőadást rendeztek, és a bevétel felét is átadták nekik.

Az 1860-as években országszerte sorra alakultak a helyi tűzoltóegyletek. A tűzvédelem egységes szervezésére és szakmai irányítására 1870. december 5-én megalakult a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség. Az alapító 17 egylet alapszabályban rögzítette az új szervezet céljait. A legfontosabb megoldandó feladatokat a tűzoltók, a testületek érdekképviselete, a tűzoltásügy törvényi rendezése, szakhatósági elismerése, a tűzoltóeszközök műszaki egységesítése, gyártásuk ellenőrzése, egységes egyenruházat és rangjelzés kialakítása és az egységes képzés bevezetése jelentette. 1871-ben Pesten, a MOTSZ első nagygyűlésén Széchenyi Ödönt választották meg elnöknek. Tisztségét 1875-ig töltötte be. A nagygyűlés alkalmából országos ünnepséget tartottak és tűzoltószer-kiállítást rendeztek. Díszgyakorlatukat Ferenc József is megtekintette.

1874-ben Abdul Aziz szultán a törökországi tűzbiztonság javítására Széchenyi Ödönt kérte fel. A gróf elfogadta a meghívást, és 1874. október 17-én megérkezett a török fővárosba. Miután az őt kísérő budapesti tűzoltókkal jól sikerült bemutatót tartott, megbízást kapott a konstantinápolyi tűzoltóság megszervezésére.

Konstantinápoly már ekkoriban nagy népességgel rendelkező, zsúfolt keleti nagyváros volt, ahol a házak nagy része fából épült. A tűzrendészet hiánya és a tűzoltás szervezetlensége folytán gyakoriak voltak az egész városrészeket elpusztító tűzesetek.

Széchenyi a katonaság keretén belül szervezte meg 20 tisztből és 500 fős legénységből álló zászlóalját. A kiképzést a budapesti önkéntesek kiküldött tisztjei végezték.

gróf Széchenyi Ödön

Széchenyi a forrongó török politikai élettől távol tartotta magát, megvesztegethetetlen volt. Tűzoltó csapatát – mint a legmegbízhatóbb katonai alakulatot – zavargások idején a közrend fenntartására is felhasználták.

A konstantinápolyi tűzoltóság egyre nagyobb elismerésben részesült. Létszámukat jelentősen emelték. 1880-ban Széchenyit pasává nevezték ki, és ezzel együtt dandárparancsnoki beosztást kapott. Ő volt az első nem iszlám hitű, aki ezt a magas méltóságot elérte. 1883-ban osztálytábornokká lépett elő.

Széchenyi Ödön munkája nyomán a több mint 1,1 milliós lakosú Konstantinápoly 1900-ra már öt kaszárnyával és 3000 kiképzett katona tűzoltóval rendelkezett, akiknek a munkáját további 5000 önkéntes tulumbadzsi segítette.

1911-ben a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület közreműködésével megszervezték a mentőszolgálatot is Konstantinápolyban. Az első mentőállomást május 14-én nyitották meg.

1911 nyarán hatalmas tűzvész pusztított a török fővárosban, ami lehetőséget adott a tiszteletből „tűzpasának” hívott Széchenyi számára a tűzoltóság felszerelésének modernizálására. 1912-ben három új automobilszert szereztek be, és megkezdték a tűzjelzőtelefon-hálózat kiépítését.

Széchenyi Ödön több ízben járt Magyarországon, és a magyar tűzoltók is gyakran keresték őt fel, kapcsolatuk szoros volt. 30 éves tűzoltói szolgálatának alkalmából 1892-ben 62 magyar tűzoltó utazott különvonattal Konstantinápolyba, hogy köszöntse és egy kétlovas hintóval ajándékozza meg Széchenyit, aki viszonzásul aranyhímzésű selyemzászlót küldött a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Testületnek. 

Az I. világháború megtörte a fejlődést, a török tűzoltóezredet a Dardanelláknál harcba vetették. A háború után a katonai tűzoltóságot feloszlatták, és 1921 szeptemberében Széchenyi vezetésével megalakult a városi hivatásos tűzoltóság. A teljes átszervezést már nem érhette meg, 1922. március 24-én elhunyt. Végakarata szerint a feriköyi római katolikus temetőben helyezték örök nyugalomra. 

Gr. Széchenyi Ödön

Széchenyi Ödön emléke ma is velünk él. Nevét több emléktábla is őrzi úgy Budapesten, mint Párizsban vagy Isztambulban. Szeretettel és tisztelettel emlékeznek rá a hajózás és a közlekedés szerelmesei, szakmabeliek, tűzoltók, a katasztrófavédelem képviselői és mindazok, akik a közért végzett áldozatos munkáját példamutatónak tartják.

Síremléke Isztambul feriköyi temetőjében ma is áll, ahol szakmai csoportok, hivatalos küldöttségek és egyéni zarándokok is leróják tiszteletüket. A török főváros tűzoltómúzeuma 1998 óta az ő nevét viseli.

Gr. Széchenyi Ödön

Emlékét számos plakett és érem is őrzi, köztük az országos tűzoltó sportversenyek alkalmából kiadott alkotások. A tűzoltó szakma számára Széchenyi Ödön munkássága ma is alapvető hivatkozási pontot jelent.