Hírek


CTIF Közgyűlés
2017. október 18. 14:41
CTIF

25. jubileumi CTIF Tűzoltóság és Tűzvédelem Történeti Albizottságai ülés Pribyslavban megtartott éves közgyűléséről

 

A CTIF Tűzoltóság és Tűzvédelem Történeti Albizottsága 2017. október 5. és 7. között tartotta 25. jubileumi közgyűlését Csehországban, Pribyslavban. A közgyűlésen Magyarország képviseletében Dr. Berki Imre, a Katasztrófavédelem Központi Múzeumának igazgatója vett részt.

A közgyűlés vezetőségének ülésén 15 ország képviselői által tartott beszámolóhoz idén másodszor Magyarország is csatlakozott. A Történeti Albizottság korábbi elnökhelyettese lemondott, a bizottság egyhangúlag Rolf Schamberger urat (Német Tűzoltó Múzeum igazgatója, Fulda, Németország) választotta az elnökhelyettesi tisztség betöltésére.

A bizottság meghatározta, hogy CTIF logót csak a minősítési eljáráson megfelelt múzeumok használhatnak, a minősítés irányelvei harmonizálnak az ICON irányelvekkel. A bizottság tagjai kezdeményezték, hogy a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma is vegyen részt a minősítési eljárásban. Beszámoló hangzott el a gépjármű minősítési eljárások tapasztalatiról. Meghatározták elkövetkezendő évek konferenciáinak témáit és helyszíneit a konferenciára való jelentkezések feltételeit. Rögzítették a kitüntetések adományozásának feltételeit.

A résztvevők a helyszínen tekintették meg a CTIF Történeti Albizottság irattárát és a bizottságban részt vevő nemzeteket bemutató kiállítás részleteit, javaslatot tettek az irattár anyagainak digitalizálására, katalogizálására., a kiállítások korszerűsítésére.

A másnapi plenáris ülés megnyitóját követően a 8 résztvevő ország képviselője tartott előadást Tűzoltóversenyek témában.

Határoktól függetlenül a tűzoltók speciális sportversenyeken való részvétele a 20. század ötvenes éveitől vált népszerűvé. A versenyek nemzetközivé válása a 60-as évektől volt megfigyelhető. A váltófutás, dobbal futás, háló alatt kúszás, akadályfutás mellett az első időkben „száraz oltást” végeztek a versenyzők, majd a 60-as évektől már igazi tüzek oltása is szerepelt a feladatok között. A versenyek mindig nagy elismertségnek örvendtek, gyakran az államfők adták át az érmeket a nyerteseknek. A volt szocialista országokban is nagy népszerűségnek örvendtek ezek a versenyek, amelyeket jellemzően évente rendeztek. A felkészüléshez külön létesítményeket adtak át (pl. fedett futópálya az NDK-ban), és a keleti blokk országainak versenyén a legtöbb esetben Szovjetunió került ki győztesen. A 70-es évektől kezdődően az ifjúsági tűzoltókat is bevonták, számukra külön versenyeket is rendeztek. Idővel kis mértékben változtak a feladatok, és a végrehajtáshoz használt ruházat, amely mindig a kor követelményeinek felelt meg.

Érdekes előadást hallhatott a delegáció, hogyan alakultak ki a sportversenyek érmei Németországban, a nemzeti szocialista időszakban. A Nemzeti Szocialista Párt előre törésével egy újfajta szemlélet honosodott meg a Harmadik Birodalomban: a Hitlerjugendet szolgálatra kötelezték a tűzoltásban. A mai korban már elképzelhetetlen, hogy fiatalkorúak ilyen veszélyes helyzetben dolgozzanak.

A francia versenyek abban különböztek a többitől, hogy a feladatok között szerepelt eszméletlen áldozat mentése is. Itt minden résztvevő kapott emlékérmet. Érdekesség, hogy a párizsi tűzoltóságnak a mai napig van egy kifejezetten tornára szakosodott részlege, akik bevetéseken nem, csak versenyeken vesznek részt.

Szlovéniában a versenyre való felkészülés időszakában nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a versenyzők maximális hatásfokkal használják az egyes eszközöket, és velük a lehető leggyorsabban érjenek el a feladatvégzés helyére.

Lengyelország mindig élen járt a versenyek szervezésében. Már az 1875-ös évből fennmaradt egy verseny jegyzőkönyve. Az egységesítés érdekében a 20. század 30-as éveiben a bírók számára külön képzést vezettek be, ebben az időszakban egy-egy versenyen már csaknem 100 csapat indult. 1965-től külön versenyeztek a hivatásosak és az önkéntesek, 1968-tól pedig a hölgyek is. Az éppen aktuális trendnek megfelelően változott a rajok létszáma. Hol 4, hol 6, hol 8 főből állt egy raj.

Összegzésképpen megállapítható, hogy az egyes eszközöket a versenyzők egyre hatékonyabban használják, továbbá rövidül a feladatok végrehajtásának ideje. Ezek a versenyek a szakmai, gyakorlati továbbképzések talaját adják, és iskolái a bajtársiasságnak, a bevetési munka hatékonysága növelésének.

 

Vissza